Maratonfutó esték a négyhónapos Blankával – Apablog (51. rész)

írta Henrik L. 1 363 views0

Kisbabánk eddig nagyon jó alvónak számított, mostanában azonban felkel éjszaka, és bár nem sír, olyan erősen kapálózik a franciaágyban, hogy az rázkódik alattunk.

A cikk még nem ért véget, lapozz!

Az elköltözésünk óta nem stimmel valami az ágyunkkal, ugyanis Enikő rosszul aludt, nekem pedig szívtáji érzésem volt, és sosem pihentem ki magam igazán. Felhívtam hát egy ismerősömet, aki a vízerek és a Hartmann vonalak bemérésével foglalkozik, hátha energetikailag rossz helyen van az ágyunk.

András feltérképezte az egész lakást, majd megállapította, hogy

a lehető legrosszabb helyen van a fekhelyünk, ugyanis nekem a mellkasomon és a fejemen is átmegy egy mágneses vonal, Enikőnek pedig a csípőjénél.

Most biztos néhányan a fejüket fogják, miről beszélek, és hogy lehet hinni ilyen csacskaságokban, így azt ajánlom olvassátok el a blog végén lévő kis magyarázatot, és egyből kiderül, hogy ez nem valami spiritiszta humbug, hanem tény.

Szerencsére nem kellett teljesen átrendezni a lakást – agyhúgykövet is kaptunk volna, hiszen most kezdjük csak belakni a költözés után –, Lili ágya tökéletes helyen volt, Blanka kiságya is, és a mi franciaágyunkat is „csak” át kellett forgatni a másik falra, így most éppen kikerülik a 30 centiméter széles, káros mágneses vonalak. Igen ám, de nem számoltunk Blankával, aki egyelőre főleg közöttünk alszik, és az átrendezés óta esténként maratoni futást rendez a takaró alatt.

Olvasd el az előző részt is (kattints)! „Durcicunami” árasztott el minket

Reng az ágy, ő meg csak gőgicsél és kapálózik

Éjszakai pályafutását általában a rácsos kiságyban kezdi három és fél hónapos kislányom, majd éjjel 1-2 körül, mikor eljön a cumizás ideje, Enikő áthozza a franciaágyunkba, ott megeteti, és utána marad is velünk reggelig.

Korábban nem volt különösebb ribillió, azonban az új helyünkön éjszakánként hihetetlenül aktív a kiscsaj. Már a harmadik este, hogy éjjel 3 körül arra ébredünk, Blanka bulizik. Ez abból áll, hogy a két lábát jó erősen belevágja a matracba, a kezeivel kalimpál, közben pedig magyaráz, gőgicsél, nyökög.

Nincs tehát semmi baja, a sírásig nem jut el, azonban nyilván kipiheni magát abban az időszakban, és sportol egy kicsit. Tegnap egy órán keresztül zajlott a projekt, aludni természetesen nem lehet mellette, mert minden sarokcsapást érezni lehet a matracon,

néha elkapja a hajamat a kezével, jól meghúzza, és a hangja is erősebb a kelleténél.

Hiába próbáljuk betömni a száját a cumival, vagy átvinni a kiságyba, ezekkel csak azt érjük el, hogy elkezd bőgni, amit Lili nyugodt pihenése miatt sem szeretnénk. Marad a türelmes várakozás, csitítgatás, hátha egyszer elfárad a nagy „futásban”.

Eddig tehát szerencsénk volt a babával, mostanában viszont felborult a biológiai órája, aminek a mi részünkről véreres szemek, és napközben oltári fáradtság a következménye. Visszasírom én még a testemen átszaladó Hartmann vonalakat…


Hartmann háló sugárzás: a föld mágneses terében létrejövő térrács szerkezet, mely egész bolygónkat hálószerűen körbeveszi.

Normál körülmények között a nagyjából 30 cm széles Hartmann ingersávok torzításmentesen észak-dél és kelet-nyugat irányban futnak. Szabadban mért hálómérete Magyarországon, megközelítőleg 2,8m (É-D) és 1,9m (K-Ny). Épületekben, zárt terekben a rács enyhén összenyomódik és így átlagosan 2,3 x 1,8 méter a rács mérete.

A Hartmann háló létezését legelőször Csalány Ferenc gépészmérnök jegyezte le az 1930-as években, mint a föld mágneses hálóját. Felfedezését egy magyar orvosnak, dr. Hernádi Mihálynak tulajdonítják. Mindenki által ismert nevét dr. Ernst Hartmann-nak köszönhetjük, aki az 1950-es években szintén felfedezte ezt a geomágneses földsugárzási hálót.

A vonalakon való hosszas tartózkodás – tehát például az alvás – komoly betegségek kialakulásához vezethet. A teljes cikket a témában ide kattintva olvashatjátok el.

A cikk még nem ért véget, lapozz!

Szólj hozzá!